14.fejezet - Roham

2014.06.04 21:45

  Az ünnepek hamar elteltek. Miután a szilveszteri "bulinkat" Rosával kettesben töltöttük, mivel a fiúk elutaztak, eluntuk a fejünket. Hogy őszinte legyek, nagyon vártam már a tanítást. Hiányoztak a Szörnytan-órák, a Vívás, A Fejlesztés, de még a történelem órák is! Mivel nagyon jó tanuló vagyok nem kell sokat tanulnom, így a szabadidőmet egyedül töltöm, ugyanis Rosalya-drága bukni készül matekból, így ő egész nap a könyvet bújja. Persze ajánlhatom a segítségemet, ő visszautasítja.

 Már egy ideje csak Castiel és Lysander a társaságom, de ők sokat vannak magányosan. Bizonyára ez olyan "vámpírdolog". Ahogy azonban észrevettem, nem lesz valami kecsegtető az év többi része... Egyre többször hallok olyan információkat, miszerint a vérem sokakat csábít, és nem igazán bírják megállni ezt... A mákom, hogy nem történt baj, és nem is fog... vagyis azt hittem...

 

 - Daayenne, nagyon fáj a fejem! Tüzel! - ordított Rosalya a padlón ülve. A kezével erősen a fejét szorongatta.

 - Ne izgulj, mindjárt ideérnek! Tarts ki! - guggoltam le hozzá, és amikor meghallottam  a csengőt, egyből rohantam kinytni az ajtót. - Hál' istennek! Gyertek gyorsan, már nem bírja! - tessékeltem be a két fiút a szobába. Mind ketten aggódó arccal guggoltak le a síró, ordító lány mellé.

 - Nyugalom, Rosa, nem lesz semmi baj! - simogatta a fejét Lysander, majd magához ölelte.

 - Egyáltalán mi történt? - értetlenkedett Castiel.

 - Lysander, valami szörnyű dolog van készülőben! Nagyon fáj a fejem!

 - Semmi baj. Mit láttál? Valami rossz?

 - Nem látom, érzem! Segítsetek!

 - Nyugalom, Rosa, lazíts! - hoztam egy pohár vizet a konyhából.

Hát igen... Alig egy hete történt, hogy Rosalya titkolt képességére féy derült. A szülei meglepetésnek szánták, de rájöttek, hogyha rossz dolog közeledik, az Rosa életét is rosszra fordíthatja. A képessége, hogy ha jó vagy rossz dolog közeledik, ő azt megérzi, és a történteknek megfelelően érzi magát. A mostani eset viszont nagyon súlyosnak bizonyul... Egy órája barátnpm sírva rogyott a földre, miszerint a feje szörnyen fáj. A láza a megadott határokon is úl ment. Ha ezt köznyelvre le kéne fordítani, valami szörnyű dologra kell gondolni.

 - Lysander, valami szörnyűség fog történni! Vigyázzatok! Daayenne - fordult felém vörös szemekkel - vigyázz! Ami történni fog, téged is érint! Nem akarom, hogy bajod essen! Rettenetes dolgok vannak készülőben! - zokogta, majd elájult.

 

 Rosalya ájulása óta eltelt pár nap, és minden sokkal jobb lett. Lysander, Castiel és én már teljesen megnyugodtunk, de valami mégis volt a légkörben... feszültség. Nem bírtunk a gondolattal, hogy bármikor bekövetkezhet valami életbevágó, amiben én is szerepelek. Mindig éberen figyeltünk a környezetünkre, és a nap nagy részében valamelyik vámpírsrác velem töltötte az idejét. Este Alyna is benézett, és ezt rendszeresen. Apropó, Alyna! A jó hír, hogy a két azonos egyéniség egymásra talált! Alexy és Aly már egy hónapja együtt vannak, és szinte az összes idejüket együtt töltik. Legalább van valami jó az életünkben...